Kossuth tér 6-8 irodaház homlokzata Budapest, V. Kossuth tér 6-8. 2015, tervpályázat megvétel

A Kossuth tér 6-8 sz. alatti irodaház 1972-ben épült a Kossuth tér utolsó beépítetlen telkére Pintér Béla tervei alapján. Eddig az időpontig ez volt a Kossuth tér utolsó beépítetlen telke. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1928-ban fogadta el a Kossuth tér beépítésére vonatkozó szabályozási tervet. Ebben az épület külső megjelenését oly módon szabályozta, hogy Hültl Dezsővel teljes homlokzatot terveztetett, és előírta, hogy a déli térfal külön telkein megépülő épületek – azok funkciójától, alaprajzi elrendezésétől függetlenül – a megtervezett homlokzattal épüljenek meg. Hültl a térszakaszra egy egységes, mind a négy felépítendő épületet magába foglaló neoreneszánsz homlokzatot tervezett. Az szabályozás alapján a tér beépítésével kapcsolatban a FKT szándéka az volt, hogy a Kossuth tér (Országházon kívüli) térfalai egymással összhangban álló, egymásra építészetileg reflektáló módon valósuljanak meg, valamint mind az északi, mind a déli térfal önmagában egységes homlokzati képet alkotó, nagyvonalú megjelenésű legyen. Az ingatlanon meglévő jelenlegi épület tervezésekor - az akkor már nem is hatályos - Hütl-féle szabályozást nem vették figyelembe. A megvalósult épület sem homlokzatképzésében, sem a szintek számában, sem lefedésében nem követte a Hültl-féle tervet. A homlokzat kialakításának építészeti koncepciója a korabeli szabályozásban megtestesülő városépítészeti elveket tiszteleben taró, a mai, kortárs építészet nyelvén szóló architektúrán alapul. A meglévő épület szintjeit, tartószerkezetét megtartva a korabeli Hültl-féle homlokzatnak megfelelő új homlokzatot tervezünk, a Hültl- féle szabályozásban előírt anyaghasználattal (kő vagy műkő). Az épület tervezett homlokzata több rétegzetű. A térelhatároló szerkezet háromrétegű hőszigetelő üvegezés, mely a földszinti metrókijáratok kivételével az épület két utcai homlokzatát teljes mértékben lefedi. Ez az első homlokzati hártya. A külső homlokzati kéreg - mely a homlokzati üvegfal elé kerül és így dominánsan megjelenik - függőleges kőlamellákból áll. A kőlamellák profilozásában a Hültl-féle homlokzatot követik, annak osztásrendjét, tagozatait, párkányrendszerét, ablakosztását felvéve. Az így képződő homlokzat tartós, időtálló anyagból kortárs építészeti szemlélettel idézi az eredetileg tervezett korabeli homlokzatot, mely szervesen illeszkedik a szomszédos épület homlokzatához illetve a Kossuth tér többi térfalának homlokzataihoz. A homlokzat egyedi architektúrával áll elő, mely a korabeli tervezett homlokzatban gyökerezik, szellemiségében kortárs. Ez, az idővel párbeszédbe állított szellemi kontinuitás adja a tervezett architektúra építészeti minőségét. A korabeli homlokzatot nem egy az egyben hozzuk vissza és nem is hamiskás, őszintétlen módon akarunk hasonlót, hasonlóan "régit" tervezni. A korbeli homlokzatot segítségül hívjuk, absztraháljuk, és a szándékot kortárs eszközökkel keltjük életre. A kőlamellák mélysége a Hüttl-féle homlokzati terv tagozatainak, párkányzatának megfelelően változik 10 és 80cm között. A kő lamellákat a vasbeton tartószerkezethez rögzített másodlagos szerkezet, acél távtartó szerkezetek hordják. A Hültl-féle homlokzat ablakainál a kőlamellák elvékonyodnak és visszaugranak, ezzel idézve a lyukarchitektúrát és az eredetileg tervezett ablakok helyét. A meglévő épület szintszáma nem követte a Hültl-féle szabályozást, az egy szinttel többet tartalmaz a Hültl-féle homlokzat szintszámainál. A tervezett kialakítás azonban függetleníti a megjelenő eredetileg tervezett lyukarchitektúrás homlokzatot, annak korabeli ablakosztásával a meglévő födémrendszertől. A homlokzati üveghártya és a kőlamella rendszer kedvező a belső terek természetes megvilágítása és a kilátás szempontjából is.

Kossuth tér 6-8 irodaház homlokzata Budapest, V. Kossuth tér 6-8. 2015, tervpályázat megvétel

A Kossuth tér 6-8 sz. alatti irodaház 1972-ben épült a Kossuth tér utolsó beépítetlen telkére Pintér Béla tervei alapján. Eddig az időpontig ez volt a Kossuth tér utolsó beépítetlen telke. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1928-ban fogadta el a Kossuth tér beépítésére vonatkozó szabályozási tervet. Ebben az épület külső megjelenését oly módon szabályozta, hogy Hültl Dezsővel teljes homlokzatot terveztetett, és előírta, hogy a déli térfal külön telkein megépülő épületek – azok funkciójától, alaprajzi elrendezésétől függetlenül – a megtervezett homlokzattal épüljenek meg. Hültl a térszakaszra egy egységes, mind a négy felépítendő épületet magába foglaló neoreneszánsz homlokzatot tervezett. Az szabályozás alapján a tér beépítésével kapcsolatban a FKT szándéka az volt, hogy a Kossuth tér (Országházon kívüli) térfalai egymással összhangban álló, egymásra építészetileg reflektáló módon valósuljanak meg, valamint mind az északi, mind a déli térfal önmagában egységes homlokzati képet alkotó, nagyvonalú megjelenésű legyen. Az ingatlanon meglévő jelenlegi épület tervezésekor - az akkor már nem is hatályos - Hütl-féle szabályozást nem vették figyelembe. A megvalósult épület sem homlokzatképzésében, sem a szintek számában, sem lefedésében nem követte a Hültl-féle tervet. A homlokzat kialakításának építészeti koncepciója a korabeli szabályozásban megtestesülő városépítészeti elveket tiszteleben taró, a mai, kortárs építészet nyelvén szóló architektúrán alapul. A meglévő épület szintjeit, tartószerkezetét megtartva a korabeli Hültl-féle homlokzatnak megfelelő új homlokzatot tervezünk, a Hültl-féle szabályozásban előírt anyaghasználattal (kő vagy műkő). Az épület tervezett homlokzata több rétegzetű. A térelhatároló szerkezet háromrétegű hőszigetelő üvegezés, mely a földszinti metrókijáratok kivételével az épület két utcai homlokzatát teljes mértékben lefedi. Ez az első homlokzati hártya. A külső homlokzati kéreg - mely a homlokzati üvegfal elé kerül és így dominánsan megjelenik - függőleges kőlamellákból áll. A kőlamellák profilozásában a Hültl-féle homlokzatot követik, annak osztásrendjét, tagozatait, párkányrendszerét, ablakosztását felvéve. Az így képződő homlokzat tartós, időtálló anyagból kortárs építészeti szemlélettel idézi az eredetileg tervezett korabeli homlokzatot, mely szervesen illeszkedik a szomszédos épület homlokzatához illetve a Kossuth tér többi térfalának homlokzataihoz. A homlokzat egyedi architektúrával áll elő, mely a korabeli tervezett homlokzatban gyökerezik, szellemiségében kortárs. Ez, az idővel párbeszédbe állított szellemi kontinuitás adja a tervezett architektúra építészeti minőségét. A korabeli homlokzatot nem egy az egyben hozzuk vissza és nem is hamiskás, őszintétlen módon akarunk hasonlót, hasonlóan "régit" tervezni. A korbeli homlokzatot segítségül hívjuk, absztraháljuk, és a szándékot kortárs eszközökkel keltjük életre. A kőlamellák mélysége a Hüttl-féle homlokzati terv tagozatainak, párkányzatának megfelelően változik 10 és 80cm között. A kő lamellákat a vasbeton tartószerkezethez rögzített másodlagos szerkezet, acél távtartó szerkezetek hordják. A Hültl-féle homlokzat ablakainál a kőlamellák elvékonyodnak és visszaugranak, ezzel idézve a lyukarchitektúrát és az eredetileg tervezett ablakok helyét. A meglévő épület szintszáma nem követte a Hültl-féle szabályozást, az egy szinttel többet tartalmaz a Hültl-féle homlokzat szintszámainál. A tervezett kialakítás azonban függetleníti a megjelenő eredetileg tervezett lyukarchitektúrás homlokzatot, annak korabeli ablakosztásával a meglévő födémrendszertől. A homlokzati üveghártya és a kőlamella rendszer kedvező a belső terek természetes megvilágítása és a kilátás szempontjából is.